Árvátlankodott a hűtőben egy doboz mascarpone és tök ciki, de a tiramisun kívül nem nagyon csináltam bármi mást belőle. Eddig. Na, de majd most. Úgyhogy a következő történt tegnap este. Szépen beütöttem a gugliba, hogy m a s c a r p o n e. Elég vicces, tudom. Viszont rábukkantam egy szimpatikus receptre, amit ma ki is próbáltam. Kicsit ugyan változtattam rajta, de az is csupán vészhelyzetből adódóan történt.
A neve: mascarponés-diós cannoli. A cannolit ne keverjétek össze a cannellonival. Ez egy hajtogatott édes, diós tészta.
A tésztához: 7dkg vaj, 25 dkg porcukor, 4 tojásfehérje, 6 dkg liszt, 19 dkg darált dió, 1 cs van. cukor
A krémhez: 30 dkg mascarpone, 3 ek. brandy, 2 dkg cukor
Az egyetlen fontos dolog, hogy neki se álljon senki, ha nincs kéznél egy baromi jó habverő gép.
Először megolvasztjuk a vajat, hogy kihűljön időben. Aztán szépen összedolgozzuk a tojásfehérjét a porcukorral - nem kell habbá verni -, majd mehet hozzá a liszt és ezt kb. 5 perc alatt habosítsuk olyanra, amilyenre csak tudjuk . Nem kell elkeseredni, ha nem lesznek nagy habocskák. Nekem sem voltak. Ha ez kész, óvatosan hozzácsurgatjuk a vajat, belekeverjük a diót és a van. cukrot. Első fázis kész, a massza mehet a hűtőbe 2 órára.
A töltelékhez a mascarpone-t a cukorral és a brandyvel megint csak habosítjuk. Bocsi, szeretem ezt a szót.
Azt hiszem, azon senki sem csodálkozik, ha azt mondom, hogy a piáról totálisan megfeledkeztem. Rakhattam volna bele brandy híján egy kis házi pálinkát vagy Apu "kedvencét", szarvasgomba pálinkát. De nem hiszem, hogy fel tudná dolgozni ezt a tényt. Így maradt a rum. Viszont ez így elég snassznak hatott, úgyhogy beáldoztam a dugiétcsokikészletemet. Igen, nekem ilyenem is van. Vészhelyzetre. Szóval megolvasztottam kb. 10 dkg-ot, minimális tejszínnel, gőz fölött. Ha már csoki és rum, akkor pici fahéj is. Arra azért kínosan ügyeltem, hogy ne tiramisu krémet kavarjak. Ja, mert a csokihoz pottyant kettő darab pocket coffee is. Tök véletlenül. Tényleg. Na, de nem lett tiramisus beütése. Egyáltalán.
Ezt a részt átugorva, ha benne van a brandy is, megint irány a hűtő.
Ha a 2 óra pihi letelt, melegítsük 180˙C-ra a sütőt. Vegyünk egy nagy tepsit, sütőpapíros kibélelés és próbáljunk meg 8-10 cm átmérőjű köröcskéket kreálni. Be a melegbe, szerintem 8-9 percnél több nem kell nekik. Az fontos, hogy nem szabad túl sütni a cannoli alapot, mert akkor csak törni lehet, hajlítani nem. Amikor már a szélük barna, kapjuk ki őket gyorsan. A következő lépés a legizgalmasabb, ami miatt az egésznek nekifogtam. A recept azt írja, hogy vegyünk egy vastag fakanalat. Nekünk nincs olyan nagyon vastag fakanalunk, helyette klopfolót használtam. Most hirtelen beugrott, hogy mekkora marha vagyok. Olyanunk viszont van, hogy sodrófa. Talán megkímélhettem volna a lábamat egy nagy ütközéstől. Na így tanul a hülye gyerek.
Tehát kivettük a sütőből a tepsit. Gyorsan fogjuk a köröket, óvatosan tekerjük a fakanál köré, húzzuk le és tegyük egy tálcára a kész "csöveket". (Csak arra készüljünk fel, hogy még forró mindegyik. Engem eléggé meglepett. Többször is.) Hagyjuk, hogy szépen kihűljenek és jöhet is a krém. Az már igazán nem nagy dolog. Én egy sütőzacsit használtam nyomózsáknak és csordultig töltöttem őket.
imádom! :D
VálaszTörlés:)) köszike! Ki a Nuszi?
VálaszTörlés