2012/01/02

Ott tartottunk, hogy..


paradicsomleves. Tészta. Még szép, hogy betűtészta. De ez majd legközelebb.
Tésztahiány állt fenn, és mint elfoglalt egyetemista, ugyebár nincs időm boltba rohanni egy ilyen kis probléma miatt. Úgyhogy újítottam.
Répa, vöröshagyma, fokhagyma, bazsalikom. Sok bazsalikom. Friss. Szerintem ez a legfontosabb ennél az ételnél. Meg hát a paradicsom, nyilván. Apróra vágtam, bele egy fazékba. Olívaolajon megfuttattam az egészet, aztán kb. 10 percet pároltam fedő alatt. Utána jött a paradicsompüré ( ezt csak halkan teszem hozzá, jobb jó érett paradicsommal ) és alaplé. Na, ha már itt tartunk...a mi hűtőnkben soha nincs csak úgy alaplé, mint Jamienél vagy Gordon pajtinál, úgyhogy szégyen nem szégyen, leveskockát használtam. Ezt még hagytam 15 percig a gázon, majd jött a botturmix és adtam neki. Krémesebb lett, de szerintem úgy az igazi, ha csak durvára turmixolja az ember. Úgy izgalmasabb. Sokkal. Következett a fűszerezés, semmi extra, csak só, bors. Jó, nem tudtam megállni, hogy 2 csipetnyi cukrot ne szórjak bele, de tényleg muszáj volt, hiányzott belőle. Aztán vissza megint a gázra, hadd forrjon fel. Na és most jön az abrakadabra. 2 tojássárgájához 6 evőkanálnyi tejszín és egy pici balzsamecet. Ezt szépen összedolgoztam, bele a levesbe folyamatos kevergetés mellett, majd rögtön lehúztam a tűzről. 
Közben bedobtam a sütőbe 2 szelet rozskenyeret, edámi sajttal megpakolva ( parmezán híján ), egy kis olívaolajjal meglocsolva.
Azt kell, hogy mondjam, űberszuper lett. Nem nagyon tudtam abbahagyni.
Nem is hagytam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése