Kladdkaka móka

Az elmúlt egy hetem nem volt túl eseménydús. A legizgalmasabb talán az volt benne, hogy a sok olvasástól egy kicsit bevérzett a szemem. Lassan azzal is tisztában leszek, hogy a 19. század nagy építészei pontosan mikor és hányszor mentek wc-re egy nap. Egy kis lazulás kellett. Olvasgattam a blogokat, böngészgettem, hátha találok valami tutit. Persze édességet. Még jó, hogy találtam.

Kladdkaka. Nyugodtan mosolyogjatok. Én is így tettem. Mint egy 6 éves kislány, aki zavarba jön a "kaka" kifejezéstől. Miután ezen túlestem, elolvastam mi ez egyáltalán. A kladdkaka ( még mindig vicces azé') egy svéd süti, a blogon azt írták, hogy "majdnem brownie". Nem kell bele csoki, viszont ragad. A fogadra, a kezedre, a szájpadlásodra. Elég izgi. Akkor jó, ha a külső réteg, idézem "papírréteg pergős", belül pedig szinte folyósragacsos. Két elkészítési módja van, én az első szerint sütöttem meg, mert úgy állítólag habosabb állagú lesz. Na, hát tényleg az lett.  

Kell hozzá:

 - 30 dkg akármilyen cukor

 - 15 dkg vaj

 - 2 tojás

 - 15 dkg liszt

 - 4-5 ek. jó minőségű cukrozatlan kakaópor

 - 1 tk. vanília kivonat ( vagy vaníliás cukor, vanília aroma, de szerintem a legeslegjobb vanília rúddal )

 - csipet só

Először is dobtam egy hátast a cukor mennyiségtől, úgyhogy feleztem mindent. Nem is vagyunk hatan. Meg hát a bűntudat..elég lesz ez.

Szóval megolvasztjuk a vajat, de figyeljetek rá, hogy ne tűzforróra. Soha. Bele a cukor és amikor az kezd olvadni a melegtől, jöhet bele a kakaópor. Ezt az egészet keverjük szépen el, csomómentesre. Ezután mehet hozzá a tojás, só, vanília és liszt. Én raktam hozzá egy kis sütőport is, hogy még légiesebb legyen, de ezt nem muszáj utánozni. Alapvetően a szódabikarbónát preferálom, de most nem volt itthon. 

Kész is, jól összedolgozzuk és mehet a kivajazott, kilisztezett tortaformába. 

175 fok, 25 perc. Több semmiféleképpen se legyen, mert kiszárad és oda a "ragacshatás". 

Megsült, kivettem, nézegettem. Elég uncsinak tűnt így. Villanykörte kigyúlt. Homlokra csapás. Karamellizált dió. Egy maréknyi diót 2-3 ek. cukorral beledobtam egy lábasba. Mikor a cukor megolvadt, szépen kiöntöttem sütőpapírra, hadd hűljön ki, aztán összetörtem őket. Veletek is megtörtént már, hogy reflexből feltöröltétek a csupasz ujjacskátokkal a lecseppent olvadt cukrot? Velem soha. De most igen. Tasli. 20 perc hűtőfürdő. Az elsősegélynyújtás után, megkoronázásként beborítottam egy jó adag házi tejszínhabbal és indulhatott az orbitális zaba. Már az ujjam sem fáj annyira. Viszont egy darabig azt hiszem nem fogok édeset kívánni.